Ha kicsit távolról vizsgáljuk meg, egy individuális ember léte – átlagosan – nagyjából egy hangyáéval felel meg. Hisz itt vagyunk, lassan 8 milliárdan, sokan olyan gondolatokkal küzdve, hogy átlagosak és semmilyenek. Ami persze nem igaz ilyen formában.

A mostani korona vírus időszakban pláne úgy érezhetjük, hogy ki vagyunk szolgáltatva valami nagyobbnak, valami megfoghatatlannak és nem tudjuk a kezünkbe venni az irányítást, nem tudjuk hogyan is kellene tovább lépnünk. Elveszítettük a munkánkat, ügyfeleinket, nem, hogy a jövő, de a jövőheti betevőnk is bizonytalanná vált. Tényleg így kell ennek lennie vagy valami más lapul meg a sorok között?

Mi mindig is azt hirdettük, hogy igenis, az ember maga dönt a sorsáról. Maga dönti el és maga építi fel az életét és nincs az a külső tényező a mai világban, ami ezt befolyásolhatná. Egyszerre átok és áldás ez a mostani időszak, viszont a kényelmes mindennapokból, amikor reggeltől estig dolgozunk, majd vacsora után az ágyba hullunk… Ebből mindenképp kirángat és elgondolkoztat azon, hogy most hol is állunk az életünkben?

Legtöbbször ilyenkor köszönt be a bizonytalanság. Hova tovább? Mi lesz velünk? Hogyan alakul az életünk? Válaszok nélkül ezek piszok ijesztő kérdések, amik könnyebb eredményezhetnek egy depresszívebb tudatállapotot. Hisz célok és víziók nélkül csak tengünk és igazán boldoggá semmi sem tud tenni. Legalább is ezt gondoljuk tudat alatt.

A valóság viszont az, hogy minden embernek vannak vágyai, céljai, víziói, amiket bizony önismeret útján tud csak felfedni. A szürke hétköznapok ugyan kikoptatják ezeket, egy-egy csalódás könnyen tévútra vezethetett, de ott vannak.

Így hát a szituáció is egyszerűbb, csak munkaigényes. Használjuk hát fel ezt a mostani időszakot arra, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, a céljainkkal és a vágyainkkal, hogy később az újrakezdés maga könnyebb legyen és tudjuk tudatosan hova és merre menjünk. Ha pedig segítségre van szükséged, akkor pedig keress minket bátran.